Belépés
Elrejt
BEJELENTKEZÉS
Azonosító
Jelszó
 
Videokártyatrükkök
Videokártyatrükkök
2000.06.01.

A számítógép egyik talán legproblémásabb része a videókártya, ha arra gondolunk, hogy sok periféria hibája nála csapódik le. Egy hibás alaplap, egy rosszul beállított BIOS, vagy éppen a helytelenül hűtött ház, számos hibát generálhat. Ez különösen az új AGP buszos termékeket sújtja. Az alábbiakban ezeket a problémalehetőségeket igyekszünk végigvenni, és megkísérelünk valamennyire megoldást találni.

Ellenőrizzünk néhány dolgot, mielőtt elkezdenénk. Mindenekelőtt érdemes utánanézni, hogy valóban az AGP videókártya okozza-e a gondot, mielőtt belebonyolódnánk a hibaelhárításba. Ennek legegyszerűbb módja, ha kicseréljük egy PCI-os termékre és megnézzük, vele stabil-e a rendszer. Ha igen, akkor valóban az alábbiakban kell megoldást keresni a problémára. Hűtés: Ebben a pillanatában a Voodoo3 és Riva TNT2 az egyik legforróbb 2D/3D gyorsító chip, a megfelelő hűtés biztosítása más esetekben sem árt. Joggal gyanakodhatunk a túlmelegedésre, mint problémaforrásra, ha a rendszer elindítása után hosszabb-rövidebb ideig még jól működik minden, aztán - rendszerint azonos használati időt követően - lefagyások és/vagy egyéb hibajelenségek történnek, illetve az is gyanút ébreszthet, ha maga a chip (vagy a borda) érinthetetlenül meleg. Sajnos elég kevés olyan termék van, ami hűtőventillátorral együtt érkezik, ha pedig mégis, sokszor oly kicsi, hogy nem képes megfelelően ellátni a feladatát (különösen túlhajtás esetén). Ekkor érdemes elgondolkodni egy jobb 486-os hűtőegység implementálásán, ami a legcélszerűbb esetünkben, illetve, akinek módja van (és látja is értelmét), beszerezhet Peltier hűtőt is. És ajánlott odafigyelni mégvalamire: ha több, erősen melegedő kártya is van a gépünkben, akkor gondoskodni kell a ház megfelelő hűtéséről is, akár egy-két kiegészítő ventillátor alkalmazásával, mely eltávolítja, kifújja a meleget. Túlhajtás: Elsődleges szempont legyen a stabilitás, tehát addig ne próbálkozzunk áttörni a gyártó szabta korlátokat, míg nincs egy biztos lábakon álló rendszerünk! Az AGP videókártyák amúgy is nagyon érzékenyek általában a 66 MHz feletti AGP buszsebességre. Az AGP busz sebessége: Az egyik leggyakoribb nehézség, hogy túl gyors az AGP busz. Ha 100 MHz-en fut a rendszerbusz, akkor győződjünk meg róla, hogy az AGP a szabványos 66 MHz-en maradt! Erre szolgál a BIOS-ban egy sebességkapcsoló, melynek általában két állása van: 2/3 és 1/1. Előbbi értelemszerűen azt jelenti, hogy az AGP busz a rendszerbusz sebességének kétharmadával működik (azaz 100 MHz-es FSB esetén éppen 66 MHz-en), az utóbbinál viszont egyazon teljesítménnyel (azaz 100 MHz-es FSB esetén 100 MHz-en). Ezt kapcsoljuk 2/3-ra, mert az AGP busz 66 MHz-re lett méretezve és sebességének növelése nem javítja a teljesítményt, csak problémákat okozhat, sőt, adott esetben tönkre is teheti a kártyát! Ez a magyarázata annak a sokak által felvetett jelenségnek, hogy a TNT 3D gyorsítását kihasználó játékok a 450 MHz-en túlhajtott Celeronnal fagynak. A Celeron ugyanis alaphelyzetben 66 MHz-en fut, ennek megfelelően a BIOS-ban az AGP szorzója 1/1-re van állítva (normális körülmények között). A processzor túlhajtását esetünkben viszont úgy a legkönnyebb elérni, ha a FSB sebességét 100 MHz-re állítják, ilyenkor azonban általában elfelejtik a szorzót 2/3-ra kapcsolni, s így az AGP is 100 MHz-en megy. Ugyanakkor például elképzelhető, hogy egy köztes állomást, pl. 75 vagy 83 MHz-es sebességgel, még elbír. Az AGP busz sebességét tehát úgy kaphatjuk meg, ha a rendszerbusz frekvenciáját megszorozzuk eggyel, illetve kétharmaddal. Az egycsillagos értékeknél nagyobbakkal tényleg vigyázzunk. Tápegység: Az ember a gép fejlesztése közben általában egy dologra nem nagyon figyel oda: a tápegységre. Márpedig az nem mindenható, és előfordulhat, hogy egy kártyákkal teli alaplap és egy ventillátorokkal megtömött ház túl nagy igényt támaszt, amit egyszerűen nem tud teljesíteni, főképp, ha gyenge. Ezt is érdemes számításba venni, ha egy bizonyos idő után, vagy akár már az elejétől fogva, problémák jelentkeznek és tényleg sokminden van a gépünkben. Vírusok: Nem tűnik idevágó témának, mindazonáltal mégis érdemes lefuttatni egy vírus-ellenőrzést, mielőtt a komolyabb beavatkozásokat választanánk, mert sokan estek már annak csapdájába, hogy a túlmelegedéshez hasonló tüneteket okozó vírusok helyett a rendszer egyéb perifériáit hibáztatták. Problémamegoldás gyorsan Meglehet, hogy a videókártya problémáját csak egy-két rossz beállítás okozza, amit könnyedén orvosolhatunk. Az alábbi lépések elvégzéséhez, be kell lépnünk a BIOS-ba, amit rendszerindításkor tehetünk meg rendszerint a DEL, az F1, vagy bármilyen más, a gépünk által feltüntetett billentyűvel (vagy kombinációval). A legfontosabb beállítások: (Slot 1 és Super 7 alplaplapokon) A következő néhány sorban tárgyalt opciók helyes beállítása nélkül szinte nem is számíthatunk sikerre. Lépjünk hát be a BIOS Features Setup-ba. Video Bios Cacheable: Disable: Néhány évvel ezelőtt ez az opció még kifejezetten hasznos volt, ugyanis átmásolta a videókártyák ROM-ját a sokkalta gyorsabb rendszermemóriába. Napjaink termékei azonban már nagyon jó Flash-ROM-ot használnak, ami szükségtelenné teszi a cache-elést. De nem csak ezért érdemes kikapcsolni, hanem azért is, mert gyengítheti a grafikus teljesítményt és okozhat problémákat. PCI / VGA Palette snoop: Disable: Minden egyéb cache-elhető terület (C8000-DFFFF shadow): Disable. Lépjünk át a Chipset Features Setup-ba. Assign IRQ to VGA: enabled: Ez az opció fenntart egy megszakítást-kérelmet a VGA-nak; ez nagyon fontos, hogy a videókártya tudjon busmaster-elni. Igazítsuk az AGP aperture size-ot a számítógépünkben található rendszermemória méretéhez. Ez a beállítás határozza meg, hogy a GART (Graphics Address Remapping Table - azért felel, hogy a 3D gyorsító egyben lássa a videókártyán található helyi, és az alaplapon lévő rendszermemóriát) mennyi memóriát használhat az AGP textúrázás céljaira. Ha gyakori lefagyásokat érzékelünk, akkor rendszermemóriánk méretétől függetlenül állítsuk 64 vagy 256MB-ra. Ha ez megoldja a problémát, akkor a hiba valószínűleg az alaplapban keresendő. BIOS-beállítások, amiket próbálgatni kell(Super 7 alaplapokon): A következőkben olyan opciókat tárgyalunk, amelyeknek kikapcsolása csökkentheti a videókártya teljesítményét, ám növelheti a stabilitást. Ha tehát valami problémánk van, deaktiváljuk mind, és ha így jól működik minden, akkor egyenként állítsuk vissza őket (miközben a többi marad kikapcsolva), és kíséreljük meg kisilabizálni, hogy melyik okozhatja a gondot. Törekedjünk tehát ezúton kiszűrni a problémás funkciókat, miközben azonban igyekezzünk minél többet bekapcsolni, a nagyobb teljesítmény érdekében. VIA MVP3 chipsetes alaplapok: Figyeljünk arra, hogy nem biztos, hogy mindegyik alábbi opció megtalálható a BIOS-unkban ebben a formában, mert egyes termékeken más néven szerepelhet. DRAM Read pipeline (AOPEN): Disable. Cache Read pipeline (FIC): Disable. Read around write: Disable. Write pipeline cache: Disable. ALI V chipsetes alaplapok: Próbáljuk meg kikapcsolni (disable) a Posted Write Framebuffert. Aktív állapotban egyébként nagyon sokat javíthat a teljesítményen, de nem mindegyik videókártya szereti. Ezek alól kivételt például a Matrox G200, G400 képez, amelynél nagyon ajánlott bekapcsolni. A megszakítás-kérelmek (IRQ) sajátkezű kiosztása: A Windows 95/98 egyik "nagyszerű" szolgáltatása a Plug and Play, mely leveszi a felhasználó válláról annak terhét, hogy az egyes perifériák IRQ-igényét kielégítse. Ez a nagyszerűség azonban csak elméleti, mert sokszor ugyanarra a megszakításra ráállít két kártyát is, ez pedig komoly összeütközésekhez vezet. Az ebből fakadó problémák elkerülése végett ajánlott a BIOS-ban mindegyik PCI foglalathoz sajátkezűleg hozzárendelni egy-egy fix IRQ-t. Bus mastering: Ha PCI videókártyánk van, akkor a bus mastering okozhat problémákat, ezért kíséreljük meg kikapcsolni, amennyiben erre a kártya meghajtóprogramja módot ad. Ez a veszély nem fenyeget az ötödik PCI bővítőhelynél, mert az egyáltalán nem képes bus mastering-re. Használjuk a legfrissebb AGP meghajtóprogramokat: Ehhez először a videókártyánk saját meghajtóprogramja helyett állítsuk vissza az alap VGA-t: My Computer - Control Panel - System - Display Adapters alatt válasszuk ki a videókártyánkat, majd Driver - Update Driver - No, select driver from list - All hardware - Standard Display Adapter (VGA). Ezután feltehetjük a legfrissebb AGP drivereket, amiket a következő címekről tölthetünk le: MVP3: http://www.via.com.tw/drivers/index.htm ALI 5: http://www.ali.com.tw/eng/support/driver.shtml Sis5591: http://www.sis.com.tw/support/download/driver.htm. Ha végeztünk, installáljuk (ismét) a videókártyánk meghajtóprogramjait, amikből ugyancsak igyekezzünk beszerezni a legfrissebb verziót. Válasszuk más PCI foglalatot: Ha PCI videókártyánk van, ajánlatos az első PCI foglalatba helyezni, mivel ez egyike azoknak a legelső eszközöknek, amiket a BIOS ellenőriz. Memóriacímzés: Egy másik lehetséges probléma, ami különösen a Riva TNT, TNT2 esetében segíthet. Próbáljuk meg átrendezni DIMM memóriamoduljainkat: ha például négy foglalat van, és jelenleg a 0 és 1 jelű bankokban vannak, tegyük át őket a 2 és 3 jelű bankokba. Ha minden foglalatunk foglalt és nincs ilyen lehetőségünk, egy alaplapi BIOS-frissítés is megoldhatja talán a gondot. AGP kikapcsolása: Bizarrul hangzik, de sokszor épp az AGP 2x 4x illetve általában az AGP támogatásával van probléma. Ha tehát AGP kártyánk van és lefagyásokat, hibákat észlelünk, kíséreljük meg kikapcsolni az AGP-t. Töltsük le ehhez a DirectControl nevű segédprogramot (www.3dfxmania.com/bgrsoftware), és indítsuk el. Ennek hatására a Windows tálcáján megjelenik egy új ikon, amire jobb egérgombbal kattintva megjelenik egy menü. Keressük meg a DirectDraw tételt, majd azon belül az Advanced-et, és ott állítsuk Disable-re az AGP Support-ot. Indítsuk el egy olyan játékot, ami ezelőtt lefagyott. Ha ismét elszáll, indítsuk újra a gépet és próbálkozzunk újra a programmal. Ha most sem megy, installáljuk újra a DirectX-et. Ezen túl azonban már könnyen elképzelhető, hogy más probléma van. Ennél egy sokkal egyszerűbb mód, ha a BIOS-ban az AGP Aperture Size-ot nullára állítjuk, de természetesen egyszerre alkalmazva a két módszert, az a legbiztosabb. Ennek köszönhetően a kártya gyakorlatilag úgy fog funkcionálni, mint egy 66 MHz-es PCI termék, ami az alkalmazások többségénél nem okoz drasztikus teljesítménycsökkenést, sőt, a Quake 2 és a hozzá hasonló játékok egy 16 vagy 32MB saját memóriával ellátott gyorsítóval éppúgy fognak futni, mint annakelőtte, már csak az a kérdés, hogy ezt miként fogadják majd a jövőbeni komolyabb programok. Egy kockázatosabb vállalkozás: BIOS-frissítés Könnyen előfordulhat, hogy mind a videókártya, mind az alaplap BIOS-ának frissítésére is szükség lesz - ezeket a gyártó honlapjáról tölthetjük le. Ez banálisnak tűnhet, de elsőként mindig a BIOS-t és a meghajtóprogramokat célszerű lehetőség szerint frissíteni, mielőtt másutt is keresnénk a hiba forrását.