[GT] Nézzük meg először, hogy milyen okok teszik szükségessé a „régi” DVD-k leváltását. Különböző szaklapok felmérései azt mutatják, hogy a 36 colosnál (kb. 91,44cm) nagyobb képernyőkön a normál felbontású képet már rossz minőségűnek érzékeljük. A nagy felbontású (HD) tartalmat még 60 col (152,4cm) felett is jó minőségűnek látjuk. Az egyetlen bökkenő, hogy a HD tartalom több helyet és magasabb sávszélességet igényel, mint amit a jelenlegi DVD nyújtani képesek. A két rétegű DVD maximum adatátviteli sebessége 11 Mbps, míg a HD tartalomhoz az ideális 25 Mbps lenne. A HD DVD és a Blue-ray úgy oldja meg ezt a problémát, hogy a DVD és CD lejátszókban jelenleg használatos 650nm-es vörös lézerről a 405nm-es kék lézerre váltanak, mely segítségével több adatot tárolhatnak a már megszokott 120mm formátumú lemezeken. A HD DVD (High Definition Digital Versatile Disc) nem tér el túlságosan az eredeti DVD szabványtól. Ez nem túl meglepő, hiszen az a DVD fórum támogatja, mely 2003 megszavazta, hogy ez váltsa fel a normál DVD-ket. A kék lézerre váltás 15GB-ra növeli az egyrétegű lemezek kapacitását és 30GB-ra a kétrétegűekét. Ez több mint elegendő a HD filmek számára, de a lemezek alapvető felépítése nem változik, az olvasható rétegek egy 1,2 mm-es műanyag lemez közepén helyezkednek el. Ennek a megközelítésnek az a hatalmas előnye, hogy a gyártók roppant egyszerűen képesek normál DVD lemezek és meghajtók gyártásáról a HD DVD verziókra váltani. A DVD fórum sajtóközleménye alapján egy HD DVD gyártósort kevesebb, mint öt perc alatt sikerült hagyományos DVD gyártásra átállítani. Ez sok nagy gyártó támogatását elnyerte, olyanokét, mint az Intel, HP, Microsoft, NEC, Sanyo és a Toshiba. A DVD Fórum keretein kívül kifejlesztett Blu-ray radikálisabb megoldást választott. A 0,85-ös fénytörési index használatával (összehasonlításul a normál DVD-nél ez az érték 0,6, a HD DVD-nél 0,65) a lézert kisebb területre lehet fókuszálni, ezáltal a Blu-ray lemezek 25GB adatot képesek tárolni rétegenként, ami a két rétegű lemezeknél 50GB-ot jelent. Még lenyűgözőbb, hogy 200GB-os 8 rétegű lemezeket is bemutattak már a laboratóriumban. A másik nagy különbség a védőrétegben van. Míg a CD-k, DVD-k és HD DVD-k mind 0,6mm-es védőréteggel rendelkeznek az adatréteg alatt és felett, addig a Blu-ray lemezeknél ez mindössze 0,1mm. Ez a vékonyabb réteg kevesebb optikai veszteséget és nagyobb pontosságot biztosít, de ugyanakkor felmerülhetnek aggodalmak a karcolások miatt. Az eredeti tervek szerint a Blu-ray lemezeket tokban (caddy) hozták volna forgalomba, de a TDK kifejlesztett egy Durabis elnevezésű olcsó és hatékony bevonatot, melynek köszönhetően a Blu-ray lemezek a mostani DVD-khez hasonló kivitelben kerülnek forgalomba. A TDK azt állítja, hogy a vékonyabb réteg ellenére a bevonat a jelenlegi lemezeknél nagyobb tartósságot biztosít, ellenáll akár a csavarhúzóval történő karcolásoknak is. A Blu-ray lemez támogatói között olyan nagy neveket találni, mint az Apple, Dell, HP, Hitachi, LG, Mitubishi Electronics, Panasonic, Pioneer; Phillips, Samsung, Sharp, Sony; TDK, Thomson, Twentieth Century Fox, Disney, és a Warner Brother's Entertainment. Hogy melyik tábor fog a végén győzni? Mindkettőnek megvannak az előnyei és hátrányai. A Blu-ray magasabbra tör és a specifikációk terén veri is a HD DVD-t (magasabb kezdeti és várható kapacitás, adatátviteli sebesség és tartósság). Másrészről a HD DVD hozzáférhetőbb és a jelenlegi igényeket tökéletesen kielégíti. A döntést lehet, hogy a játékosok fogják meghozni. A Microsoft még ebben az évben szeretne kihozni egy külső HD DVD meghajtót az XBOX360-hoz, míg a Sony várva-várt Playstation 3-asa Blu-ray meghajtóval lesz felszerelve. A konzolok eladása nagy hatással lesz a szabványok elterjedésére. A másik nagy befolyásoló a felnőtt szórakoztató ipar lesz, amely nagy szerepet játszott a VHS/Betamax harc eldöntésében a 80-as években.