---

Egy dolgot szeretnék előre leszögezni, amiről már szintén beszéltünk, de talán nem elégszer. A merevlemez jelenleg egyetlen előnye a tárolási kapacitásából következik, azaz szaknyelven az egy gigabájtra jutó költsége. Akinek ez a fő szempontja egy háttértár megvásárlásakor, annak is érdemes tovább olvasnia. Az asztali gépekben ugyanis a hibrid, SSD + HDD párosnak van jövője jelenleg, így kihasználható az SSD minden ereje és a HDD nagy és olcsóbb tárkapacitása. A laptopok esetében szerintem a nagy merevlemezes háttértár inkább több veszélyt hordoz magában, mint amennyi előnyét élvezhetjük, a mobil gépek esetében ennek a relatív olcsóságnak nagy ára van.

 

 

A tesztek elkészítéséhez két programot használtunk (ATTO és Crystal Disk), melyek az internetről szabadon letölthetőek. Nem is a konkrét számok a lényegesek, hanem az sebesség különbség a két tárolási mód között, ezért ha nem olyan pontosak a mérések, mint egy svájci óra, a mondandónkat ez nem befolyásolja. Tapasztalatunk az volt, hogy a régi gépben és egy modernebb PC-ben (teszt konfiguráció alább) is hasonló eredmény-t ért el az SSD, ezért itt csak az egyik mérés eredményeit mutatjuk meg (kevesebb táblázat, jobb olvashatóság elve).

 

 

 

A bootolási időkülönbség a régebbi számítógép esetében jelentős, de véleményem szerint ez alapján még nem veszünk SSD-t magunknak. A régi gép a Microsoft Windows 7 teljes felállásáig 46,71 másodpercet küzdött, az SSD-re váltva ez az idő 34,48 másodpercre csökkent. Mindkét esetben teljesen "friss" operációs rendszer telepítést követően végeztük el a mérést.

 

 

 

A nagyobb állományok másolásakor az SSD a gyorsaság mellett a stabil teljesítményével hívta fel magára a figyelmet. Egy 7,39 GB ISO állomány HDD-ről HDD-re másolása 4 perc 2 másodperc alatt futott le az 1 TB-os merevlemezen, 31 MB/s-os átlagsebességgel. Azonban érdekes megfigyelni, hogy a pillanatnyi sebesség mennyire ugrál le és fel, attól függően, hogy a fej merre jár a lemezek felett. Az SSD esetében ilyenről szó sincs, az első bittől az utolsóig egyenletes a sebesség. Az SSD-ről SSD-re másolás 2 perc 12 másodperc alatt történt meg, 57 MB/s sebesség mellett. Míg a merevlemez sebessége függ a lemez telítettségétől és az adatok töredezettségétől is, az SSD esetében ilyentől nem kell tartanunk, ezt a sebességet mindig tudja majd.

 

 

 

A fenti sebességkülönbség nem csak a fájlok másolásánál jelentkezik, hiszen az operációs rendszer ezen felül is folyamatosan ír és olvas a merevlemezen, tehát az alkalmazások elindításánál, a fájlok betöltésénél, egyszóval a teljes működési idő alatt jelentősen magasabb sebességre kapcsolhatunk. Nézzük, hogy átlagos adatállomány méretekkel milyen sebességkülönbség jelentkezik a HDD és SSD között.

 

 

 

Először az ATTO programmal mértünk a régebbi és az újabb konfigurációban. A program kis, közepes és nagy méretű állományokat ír és olvas a tárolóról, egyenként megmérve az aktuális sebességet. A régi konfiguráció teljesítménye:

 

 

 

és amit az újabb gép modernebb merevlemeze tud:

 

 

 

 

végül az SSD produktuma:

 

 

 

 

A régi merevlemez a várakozásnak megfelelően nagyon lemaradt, a modernebb társa majd' dupla olyan gyors volt, amikor is az SSD fénysebességgel elhúzott mellette. Már a 16 kB-os fájlmérettől kezdődően nagyon domináns a különbség. A CrystalDisk programmal is végeztünk méréseket azért, hogy akit zavarnak a kis színes csíkok, abszolút számokban is lássa az eredményeket:

 

Régi merevlemez:

 

 

 

 

1 TB-os winchester:

 

 

 

 

és végül az SSD tudása:

 

 

 

 

Tehát összegezve, az SSD képességeit a merevlemez a nagyobb és olcsóbb tároló kapacitásával tudja felülmúlni csupán, egyéb tekintetben nagyon meggyőző a különbség.

 

 

Építsünk egy SSD-t a merevlemez mellé. Az új Z68-as alaplapok ehhez az új SSD cache technológiát nyújtják, de a korábbi konfigurációkkal valami hasonlóra mi is képesek vagyunk. Az SSD-re installáljuk fel az operációs rendszer, tegyük ide a cache fájlokat is, ekkor a gyorsulás számottevő lesz. A nagy kapacitású, pl. 1 TB-os merevlemezt pedig valóban használjuk annak, aminek való, háttértárnak.

 

 

 

 

Az fentiekből látszik, hogy a konfiguráció nem szól bele a végeredménybe, a laptop esetében sem volt ez másként (konfiguráció alább). A laptopnál nem is csak a sebesség növekedésre helyeznénk a hangsúly, ami ez előző méréseknek megfelelően alakult most is. Az SSD nem melegszik, így a laptopot sem fűti. Az alacsonyabb hőmérséklet révén a ventilátor(ok) sem forognak oly mértékben, így további energia takarítható meg. Az SSD alacsonyabb fogyasztása és a kevesebb pótlólagos energia szükséglet révén a laptop üzemideje a HDD-s változat 2 órájáról SSD-vel 2 óra és 30 percre növekedett.

 

A laptop merevlemeze:

 

 

 

 

Az SSD a laptopban:

 

 

 

 

Az SSD ugyanazt tudta, mint asztali gépben, tehát a laptop e téren egy asztali géphez nőhet fel az SSD-vel. A CrystalDisk számait is megmutatjuk, a következetesség jegyében:

 

 

 

 

A laptop esetében jogos a felvetés: a korábbi merevlemez 320 GB-os volt, az SSD 96 GB hasznos tárterület nyújt csupán. Itt nem beszélhetünk hibrid megoldásról, mert csak egy meghajtónak van helye. Azt kell megvizsgálni, hogy a 320 GB-ra ténylegesen szükségünk van-e, nem váltható-e ki egy külső tárolóval. Az adatok tárolásának nem éppen a legbiztonságosabb módja a laptopban levő merevlemez, ezért ne is használjuk arra. A kivett 320 GB-os lemezt betehetjük az SSD kitthez kapott külső USB házba (ez így még pénzbe sem kerül), a kapacitás tehát nem csökkent, hanem majd 100 GB-tal növekedett, ráadásul a 320 GB-ot tudjuk biztonságosan tárolni, backup-ra is használni. Kis szervezést igényel csak az egész.

 

 

 

 

E téren nyilván nincsenek egzakt számok, még a merevlemezek esetében is csak hozzávetőleges adatokat adnak meg a gyártók. Minden a használat módjától és körülményeitől függ, tehát nehéz az összehasonlítás. Egy népszerű Caviar merevlemezhez a gyártója 1014 bitenként jósol hibát, ez átlagos felhasználást vélelmezve kb. 300.000-500.000 üzemóra (ezzel lehet vitába szállni, kinek-kinek tapasztalata szerint). A Kingston SSD MTFB-je 1 millió üzemóra, ami a legjobb esetben is a duplája a merevlemezének. Ez annak köszönhető, hogy az SSD tartalék tárterülettel rendelkezik, egy 96 GB-os modell valójában kb. 128 GB valós memória területtel rendelkezik.

 

 

 

Remélem sikerült kedvet csinálni az SSD-hez és az érveink meggyőzőek.

 

 

 

 

Kingston SSDNow V+ 100 96GB SATA 2,5" belső Solide State Drive Upgrade Bundle Kit Retail

 

Azért ezt a kittet választottuk, mert

 

- az ár- érték aránya a legjobb,

 

- tartalmaz a beépítéshez minden alkatrészt, kábeleket és csavarokat, csavarhúzót

 

- tartalmaz egy USB külső házat, amelybe a 2,5 collos merevlemez vagy az SSD betehető és külső USB tárolóként használható

 

 

 

 

Alaplap: MSI MS-7309
Processzor: AMD Athlon 64 LE-1640
Memória: 2 GB Kingston ValueRam DDR2 667 MHz
Merevlemez: WD Caviar 80 MB

 

 

 

 

Core 2 Duo E7500-as asztali PC, 2 GB ram,  1 TB-os Samsung SATA-II merevlemez

 

 

 

 

Toshiba L500, Intel Core 2 Duo motorral, a merevlemez a laptopokban használt SATA 5400 rpm fordulatszámú, 320 GB-os HDD