Belépés
Elrejt
BEJELENTKEZÉS
Azonosító
Jelszó
Szúnyog helyett időírtás: RAID-et a gépbe!
Szúnyog helyett időírtás: RAID-et a gépbe!
2003.04.22.

A RAID szó általában tudjuk, hogy kb. mit jelent; valami plusz, valami jó, valami gyors, és valami köze van a merevlemezekhez. De hogy pontosan mit takar, pontosan mire jó, és kinek, melyik módozatot érdemes használni; ezek a dolgok már nem biztos, hogy köztudottak.

A következő néhány bekezdés reményeink szerint segít egy kicsit a RAID jobb megismerésében. Ha bár sok jelentősége nincs, nem árt tudni, pontosan minek is a rövidítése a RAID: Redundant Array of Independent Disk Drives, azaz független lemezmeghajtók redundáns füzére. Ez nem jelent többet, mint a merevlemezek egyidejű használatát, gyorsabban és biztonságosabban, mint a standard IDE módnál. Persze ez sem igaz ebben a formában, hiszen a RAID több üzemmódot ismer, és ezek mind sebességben, mind biztonságban eltérnek egymástól. Üzemmódok Mint említettem, több módozat létezik, azonban ebből néhányat tárgyalunk csak részletesebben. A leírások után zárójelben szerepelnek egy 5-ös skálán (5 a legjobb, 1 a leggyengébb), sorrendben a módozat sebessége, biztonságossága majd százalékban a kapacitás. RAID 0 (striping) Ez talán a legközismertebb RAID módozat, és egyben a leggyorsabb és legkevésbé biztonságosabb is. Nem is igazán érdemli ki a stripe mód a RAID nevet, hisz redundáns használatról nem igazán beszélhetünk, mivel a nem RAID-es megoldásnál semmivel sem biztonságosabb. Itt arról van szó, hogy egyszerű füzért alkotunk a merevlemezekből ahol is a RAID 0 sávosan osztja el az adatokat. Így a sávszélesség és a kapacitás is nő, minél több lemezt kötünk a füzérbe. A sebességnek itt kvázi csak a PCI busz áteresztőképessége szab határt. Idáig minden szép és jó, de a sebességnek ára is van: az összes lemezünknek hibátlannak kell lennie; bármelyik winchester is lesz hibás, a füzéren tárolt adatok elvesznek. (5/1/100%) RAID 1 (mirroring) Ha a RAID 0 volt a víz, akkor ő a tűz. Tökéletes ellentétek, hiszen amíg a RAID 0 jó tulajdonsága a sebesség, az 1-es módozaté a biztonság. Ezt a biztonságot az adatok tükrözésével éri el; minden írás és olvasás szimultán, így mindig friss másolat készül az új adatról. (2/3/50%) RAID 3 (Data Striping, Dedicated Parity) Ehhez a módozathoz minimum 3 meghajtóra van szükség: így 2 meghajtón bájtonként kerül felosztásra az adat, a harmadikon pedig a paritás információk foglalnak helyet. Ez jelenti a RAID 3 hátrányát is egyben, hiszen minden műveletnél ezt a meghajtót a rendszernek igénybe kell vennie. (3/3/(x-1):x) RAID 5 (Distributed Data, Distributed Parity) Az 5-ös módozat talán a legbonyolultabb az összes közül. Ehhez is legalább 3 meghajtóra van szükség; ebben az esetben a paritás adatok is megosztottak A RAID 5-t mondhatjuk kompromisszumos megoldásnak biztonság és teljesítmény terén; bár ez a módozat csupán 1 meghajtó meghibásodását tűri el. (3/4/(x-1):x) Akik profik RAID témában, jogosan mondhatják, hogy jó pár módot kihagytunk. Így a 2-es, 4-es és 6-os módozatokról most nem esett szó, egyszerűen azért, mert ezek a módok nem terjedtek el. RAID 0+1 (10) Szót kell azonban ejtenünk az ún. beágyazott megoldásokról, ezen belül a 0+1 módról. Logikusan ebben az esetben legalább 4 meghajtóra lesz szükség, ahol két merevlemezre sávosan íródik az adat (0), majd ezt a rendszer a másik két meghajtóra tükrözi (1). (4/3/50%) Melyiket mire? Ha ezeket a leírásokat végigolvassuk, kiderül, hogy tökéletes megoldás nincs. Ellenben egy adott célra megtalálhatja mindenki a megfelelő módozatot. Így például a RAID 0-t csak akkor ajánlatos alkalmazni, ha átmeneti adatkezelésre van szükség, például adatbázis szerver esetén. A RAID 1-t tipikusan akkor érdemes használni, ha a biztonság a fő szempont, és a sebesség csak másodlagos. A RAID 3 és 5-ről nem nyilatkozunk külön, hiszen az utóbbi az előbbinek egy kvázi továbbfejlesztett változata, és sokkal inkább elterjedt. Az 5-ös módozat vált napjainkban a high-end szerverek tárolókapacitás megoldásává, és a 3-as módozatot kiszorította a piacról. Itt tipikus alkalmazást nem érdemes megnevezni; szinte minden területen jól kihasználható sebessége és biztonsága egyaránt. Természetesen nálunk is megvásárolható minden, ami egy high-end szerver RAID rendszeréhez kell, mint például maga a vezérlő kártya. A 3ware-től, 2, 4, 8 és 12 portos kiszerelésben kaphatóak ún. "Storage Switch" kártyák. Így típustól függően 2, 4, 8 vagy 12 akár UATA 100/133-as (8, 12-es) merevlemezt köthetünk rá. Ezek az Escalade kártyák rendkívül megbízhatóak, és gyorsak (64 bites PCI interface), valamint "low profile" rögzítési alkatrész is található a dobozában, mely szerverekbe szereléskor igen hasznos lehet; az utóbbi három a 0, 1, 5 és 10-es módokat is támogatja. Hot Swap kompatibilisek is, ami azt jelenti, hogy menet közben leválaszthatjuk a meghajtót, majd újat csatlakoztatva (megfelelő füzér esetén) a rendszer felépíti újra a RAID füzért. Ezt egy web böngésző segítségével a localhost:1080-as porton keresztül kisérhetjük figyelemmel, és irányíthatjuk is a folyamatot. A termékekre 3 év garanciát vállalunk.