Egy rövid kis történelem az nVidia-ról: 1993-ban alapították a céget, melynek nem kevés kezdeti nehézséget kellett átvészelnie. Néhányan talán még emlékeznek az NV1-es chipre, amit 1995-ben indított útjára a chipgyártó. Rendkívül közkedvelt dolognak számított, hogy egy "lejátszó" hangkártyát is tartalmazott az NV1, továbbá nem a megszokott 15 tűs game porttal, hanem Sega gamepadot és joystickokat támogató kapuval szerelték fel. Mindezek mellett a gyártó számára majdnem végzetes problémát nem ezek a pluszok jelentették, hanem az akkori megoldásoktól teljesen eltérő quadratic texture mapping funkció. Ebben az időben dőlt el ugyanis, hogy milyen módon gyorsítják a 3D megjelenést. Amikor a Microsoft legelőször véglegesítette a Direct3D szabványt, akkor az úgynevezett polygonok váltak standardá. Azonban az NV1 nem volt kompatibilis a Microsoft szabványával, és mivel időben nem tudott volna új polygonos 3D gyorsítóval megjelenni a piacon, kénytelen volt felhagyni ezirányú tevékenységével... egy időre. 2 évvel később azonban (részben a Sega által megmentve anyagi téren) az NV2 chippel szerelt kártyák (Riva 128) - melyek már 2D/3D-sek is voltak - páratlan sikert arattak. Egy újabb évvel később jöttek a "nagyágyúk", a Riva TNT és TNT2-es kártyák formájában, és ezután már nem is volt megállás. 1999-ben megjött, ami szinte egyeduralkodóvá tette az nVidia-t a piacon: a GeForce 256. Innen kezdve pedig már közismert a történet... Az ATi története egy kicsit régebbre nyúlik vissza: az Array Technology Industry-t 1985-ben alapította három Hong Kong-i emigráns Kanadában. Az ő indulásuk sem volt akadálymentes: a kezdeti 300.000 dolláros tőke hamar elfogyott, amelyet azonban az Overseas Union Bank of Singapore meghitelezett nekik, és később kibővítették 1,5 millió dollárra. Az első nagy megrendelésük a Commodore-tól jött, 7.000 chipet vásároltak hetente, és így az év végére 10 millió dolláros bevételre tettek szert. Elég nagy szünet következett ezután: számunkra említésre méltó esemény csak 1994-ben történt, amikor is bemutatták a Mach64-et (YUV-ból RGB színkonverziós támogatás), ami az első nagy lépcső volt MPEG videó gyorsítás terén. Ezt követte a Mach64VT, majd a 3D Rage I és 3D Rage II, melyek a DVD videó gyorsítás királyává emelték az ATi-t. És bár 1998-ban az S3 rövid időre megfosztotta trónjától a kanadai céget (Savage3D), az hamar válaszolt a Rage 128GL-lel. Innentől az út már szabad volt felfelé, melyet a Radeon indított el... Nem érdemes azonban ennél többet időzni a régmúltban, hiszen a versenyt az ATi csak nemrég tudta felvenni a 3D világában, az akkor még teljesen egyeduralkodónak számító nVidia-val szemben. Ez valamikor 2001 késő nyarán, kora ősszel volt, mikor a kanadai cég bejelentette az új Radeon 7500 és 8500-as kártyákat, melyek már 0,15 mikronos technológiával készültek. Addig az időpontig a GeForce3 sorozatnak nem igazán volt ellenfele a high-end kategóriában, emellett a GeForce2 MX család is igen sikeres volt. Az új Radeonok megjelenésével azonban a kissé elkényelmesedett nVidia-nak bizony fel kellett kötni a grafikus gatyuszt, és megerősíteni pozícióját. Az erre tett kísérlete sikeres volt, ami a GeForce3 Titanium (Ti200 és Ti500) sorozatban testesült meg. De egyértelműen látszott, hogy a verseny szele újra megcsapta a VGA piacot, és ez csak a kezdet volt! Mikor először vetették össze egymással Ti500-as és Radeon 8500-as kártyákat, a versenyt éppen hogy, de az nVidia versenyzője nyerte, ezt az árán is éreztették velünk. És bár teljesítményben a 8500-as túlszárnyalta a kissé lebutított Ti200-at, ár-teljesítmény viszonyban mégis az nVidia kártyája volt a győztes. Igazi újítással ezután az nVidia jött újfent 2002 tavaszán, mikoris útjára indította a GeForce4 Titanium sorozatot. Ez a család is igen nagy sikernek bizonyult, hiszen a 4400 és 4600-as típusok rendre maguk mögé utasították a Radeonokat Tették mindezt egészen 2002 őszéig, amikor megjelentek az első igazán ütős Radeonok, mint a 9700 Pro. Az R300 chipes kártyák fergeteges port kavarva hatalmas űrt hagytak maguk és az egyik pillanatról a másikra elavultnak tűnő GeForce4 Ti család között. Az új Radeonok már DirectX9 kompatibilisek voltak, így sok új versenyszámban, mint a 3DMark 2003 néhány tesztjében az nVidia versenyzői nem is tudtak porondra lépni. De mindenki tudta, hogy az nVidia nem fog beletörődni ideiglenes vereségébe, és az NV30 és NV31-es chipekkel, melyek a GeForce FX elnevezést kapták, hamar válaszolnak az ATi hirtelen aratott győzelmére. De ahogyan az mára kiderült, ezen próbálkozása kudarcba fulladt. Az FX 5600 Ultra verziója sem volt képes ringbe szállni az ATi 9700 Pro-jával. Az egyel nagyobb "emeleten", ahol az FX 5800 Ultra és Radeon 9800 Pro versenyeztek egymással, az nVidia ismét alul maradt. Azóta ezt a chipet nem is gyártják, a sima 5800-ast pedig még a 9700 Pro is sokszor két vállra fekteti. A legutóbbi csatát az ATi nyerte, a háborúnak azonban még egyáltalán nincs vége. A következő hat hónap sorsdöntő lesz a két cég versenyét tekintve. Az nVidia azonban ez év májusára, az E3 idejére teszi az NV35 megjelenési dátumát, amely sok újdonságot tartalmaz majd, mint az 500MHz-es GPU vagy a True Time & Lighting egység. Természetesen az ATi sem tétlenkedik, de nem sieti el a dolgokat: legfrissebb értesülések szerint, az R400-as chip megjelenését kitolták egészen 2004 nyaráig. Ez igen furcsa döntés, hiszen nem tudható még, hogy az NV35 mire lesz képes. Mindenesetre lehet izgulni egészen májusig, amikor és végre bemutatja az nVidia legújabb üdvöskéjét, és a harc a trónért folytatódik... A kérdést így ezennel nyitva hagyjuk, talán fél év múlva már konkrét válasszal szolgálhatunk, addig is profitáljon mindenki a "képháború gyümölcseiből". És akkor lássuk a tesztet! Részletes eredményeket csak a 3DMark 2003-nál közlünk, mivel a kártyák nagy részét egy korábbi teszt keretében már megvizsgáltuk a 2001-es változattal.

-	Palit Daytona GeForce4 MX440 8x	Palit Daytona GeForce4 Ti4200	Triplex GeForce4 Ti4600	Palit Daytona GeForce FX 5200	Excalibur ATi Radeon 7000	Excalibur ATi Radeon 9000Pro	Excalibur ATi Radeon 9500Pro	Excalibur ATi Radeon 9700Pro All-in-Wonder
3DMark 2001SE eredmény	5908	10744	12636	7783	1733	8070	12038	14089
3Dmark 2003	259	1418	1765	1420	81	1346	3506	4598
GT1 Wings of Fury(fps)	35.5	94.9	118.3	81.6	11.1	78.6	122.6	153
GT2 Battle of Proxycon (fps)	Hardver nem támogatja	8.6	10.8	6.4	Hardver nem támogatja	8.8	21	30.4
GT3 Troll’s Lair(fps)	Hardver nem támogatja	8.7	10.7	5.9	Hardver nem támogatja	9.5	20.3	28
GT4 Mother Nature (fps)	Hardver nem támogatja	Hardver nem támogatja	Hardver nem támogatja	8.1	Hardver nem támogatja	Hardver nem támogatja	22.8	26.9
Fill Rate (Single Texturing) (MTexels/s)	438.6	547.7	855.5	461.2	94.8	624.6	801	1500.4
Fill Rate (Multi Texturing) (MTexels/s)	788.1	1546.3	2193.8	703	222.3	1068.9	1764.5	2254.4
Vertex Shader (fps)	Hardver nem támogatja	5.1	6.1	4.3	Hardver nem támogatja	7.5	13.1	14.8
Pixel shader (fps)	Hardver nem támogatja	Hardver nem támogatja	Hardver nem támogatja	7.4	Hardver nem támogatja	Hardver nem támogatja	32.3	40.8
Rag Troll (fps)	Hardver nem támogatja	5.2	6.4	4.2	Hardver nem támogatja	4.2	14.6	19.7
Q3Arena Demo 1024 x 768 (fps)	136.7	217.4	249.1	175.9	29.9	160.1	244.7	254.6
Q3Arena Demo 1280 x 1024 (fps)	68.6	154.9	202.2	113.3	15.4	101.3	199	242.2
UT2003 Dm-Antalus botmatch (fps)	54.4	65.4	65.1	58.4	15.36	61	65.3	65.8
UT2003 Dm-Antalus flyby (fps)	74.5	151	168	94	20.3	91.5	164.2	168.7

A tesztkonfiguráció a következő volt: Alaplap: ASUS A7N8X Deluxe Gold CPU: AMD Athlon XP 2600+ RAM: 512 MB DDR SD (333MHz, Infineon) HDD: 30 GB Maxtor (UATA 133) Operációs rendszer: Windows XP Professional (magyar) Az nVidia chipes kártyákhoz a Detonator 43.45-ös verzióját használtuk, míg az ATi chipesekhez a 3.2-es Catalyst meghajtót.